A megelőzést tartom személy szerint a testi, lelki egészségünk talán legfontosabb, kulcs tényezőjének.

Ha valaki egy adott probléma észlelését követően azonnal nekiáll dolgozni a problémán és tud valódi megoldásokban gondolkodni, plusz ténylegesen komolyan veszi az előjeleket, nem vár, arra várva, hogy talán jobb lesz, akkor egyreszt még rövid vagy viszonylag rövid idő alatt, 100%-ban lehet gyógyítani a problémáját, másrészt nem kell olyan terápiás megoldásokat igénybe vennie, amik többnyire a tüneteket kezelik és nem oldják meg a problémák valódi gyökereit.

Lézer, lökéshullám, fizioterápia, hidegterápia és így tovább.

Az, hogy semmiképen nem haszontalanok. Fognak segíteni, ha használod és alkalmazod őket.

Nagyon fontos azonban megérteni és elfogadni két dolgot.

Az egyik a traumatizált test működése és akkor itt írok pár szót egy trauma anatómiájáról.

Fontos és gyakran előtérbe kerülő kérdés, hogy egy sportsérülést vagy egyéb mozgásszervi problémát követően, a gyógyulási folyamatot mi segíti jobban? A teljes pihentetés vagy az óvatos használat?

Ezt nehéz egyértelműen egyik vagy másik irányban eldönteni, mert több mindentől függ, de leginkább két dologtól. A kialakult probléma jellegétől és, hogy mennyire van alapvetően túlterhelve az adott test vagy testrész.

Sok embernek fáj a lábfeje. Tartósan vagy időszakosan, de vannak fájdalmaik. Ezt egyértelműen tapasztalom a munkám során is. A fájdalmakon kívül ráadásul igen sokszor látok különféle lábfej deformitásokat is. Ezeknek több oka van természetesen, de az okok közül jelenleg a mozgásszervrendszerrel összefüggő és az ezt befolyásoló okoknál maradok. Az egyik befolyásoló tényező a cipő.

Nagyon sokat számít, milyen minőségű cipőket hordunk.

A munkám során nagyon sokszor tapasztalom vendégeimnél, de más, hétköznapi tevékenységeim közben is, hogy a ma embere - főleg városi környezetben - nehezen tud kikapcsolni, elengedni magát. Átadni magát teljesen egy általa választott alapvetően hobbi, rekreációs tevékenységnek.

Döbbenetes mennyiségű inger van körülöttünk, a világban, óriási mennyiségű fölösleges hatás, ér bennünket, a feladatok, a kötelezettségek, az elvárások, a nyomás, hogy az igazi pihenést, kikapcsolást és a csak egy dologra való koncentrálást igen nehéz megvalósítani.